Mi ez az egész?
2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, a Hulladék Keretirányelv, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani. A december 14-én megjelent kormányrendelet ennek az uniós döntésnek tett most eleget.
Mi értelme van ennek?
Ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék, ami eddig főként a szemétlerakókban (kutatások szerint évente 320 ezer tonna) vagy a csatornarendszerben (becslések szerint évente 600 ezer tonna) végezte. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. úgy számolt, hogy egy átlagos magyar háztartásban egy embernek egy hét alatt 0,5-0,9 kg biohulladéka keletkezik.
A kidobott élelmiszerek nagy mértékben növelik a metánkibocsátást, és ezáltal jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el, miközben két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat – ez részben pótolható lesz a biohulladékból származó trágyával.
De hogy még egy meggyőző példát hozzunk fel érvként, a Humusz Szövetség elnöke, Urbán Csilla korábban úgy nyilatkozott a Telexnek, miszerint teljesen nonszensz az a gyakorlat, hogy „az értékes biohulladékot elvisszük a hulladéklerakókba megsemmisíteni, többek között a vizet égetni, aztán csodálkozunk, hogy nyáron a sok dinnyétől bekrepál egy hulladékégető, vagy leromlik a hatásfoka”.
Ki fogja végezni?
A hulladékkoncessziót a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. nyerte el. Az ő feladatuk a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése, a háztartási biokukák és a házak 120 literes, barna kukáinak legyártatása, a szemétszállító szolgáltatóknak való átadása, és az összegyűlt biohulladék begyűjtése.
Kire vonatkozik ez?
Csak a lakosságra. A MOHU koncessziója nem terjed ki a vendéglátóipari egységekre és a piacokra sem, mivel az ott keletkezett biohulladék 3. kategóriájú állati mellékterméknek minősül. Ezeket olyan piaci szolgáltatók szállítják el, amelyek rendelkeznek a szükséges Nébih-engedéllyel.
A 2024 elején bevezetendő első ütemben még csak 460 ezer embert vonnak be a házhoz menő gyűjtésbe, de előbb-utóbb mindenkit érinteni fog valahogyan.
Januártól a MOHU országszerte 14 településen, Budapest XI. és XXI. kerületében, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezeteiben indítja el a szolgáltatást.
Szerettük volna megtudni a MOHU-tól, hogy melyik városban melyik utcákat érinti először a bevezetés, de kérdésünkre mindössze annyit válaszoltak, hogy koncesszori alvállalkozók (régiókoordinátorok) bevonásával választották ki a 14 települést, és azokon belül az alvállalkozók jelölik ki a társasházakat. „Társasházas környékeket kerestünk, ahol nehezen lehet helyben megoldani a biohulladék gyűjtését. A konkrét utcák kijelölése januárban történik meg, és erről értesíti a vállalat a lakosokat” – írták.
A MOHU 2024-re egyébként 14 ezer tonna begyűjtésével számol, és hosszabb távon arra készül, hogy a konyhai hulladék 75 százaléka a bioszemetesekben végzi majd.
Mikor lesz a következő ütem?
A második ütem 2025-ben indul majd 1,5-2 millió lakos bevonásával, és ez főként a többi vármegyeszékhelyet, valamint a nagyobb városokat érinti majd. Az ígéretek szerint 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz a begyűjtés, de mivel a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy ott kell bevezetni a rendszert, ahol az gazdaságilag racionálisan megvalósítható, a kistelepülések, főként a falvak kimaradhatnak ebből.
Mint Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója elmondta, fel fogják mérni, hogy hol van és hol nincs szükség a szolgáltatásra, mert például az ott élők helyben komposztálnak vagy pedig a háziállataikkal etetik fel az ételmaradékokat – ebben a helyi polgármesterekkel közösen fognak majd dönteni. Ugyanakkor azok sem maradnak ki teljesen ebből, akikhez nem jutnak majd el az új kukák, ugyanis a biohulladékot hulladékudvarokban is fogják gyűjteni.
Mibe kell gyűjteni?
A háztartások kapnak egy 5 literes, a társasházak pedig egy nagyobb, 120 literes, barna fedelű kukát a biohulladék gyűjtésére. Tehát a kommunális, a papír-, a műanyag- és fémhulladék gyűjtésére való kuka mellé érkezik egy negyedik szemetes is a házba.
A MOHU az első, januártól kezdődő ütemben 188 ezer darab 5 literes szag- és kifolyásmentes kukát, valamint 14 524 darab 120 literes, barna színű kukát biztosít a megfelelő elkülönített gyűjtés érdekében. Januártól tervezik a hulladékgyűjtő edények kiosztását, aminek legkésőbb márciusig le kell zajlania. Az edényzet kiosztását a szolgáltatók végzik, ezután 45 napon belül megkezdik a biohulladék begyűjtését.
A háztartási 5 literes kukák használata nem lesz kötelező (ha valaki eddig például fagyis dobozba gyűjtötte a krumplihéjat, folytathatja abban), de ha valaki regisztrál, akkor megkaphatja ezt a külön erre a célra legyártott bioszemetest. A 120 literes, barna fedelű kukák használata viszont kötelező lesz.
Mit kell beledobni?
A háztartási biohulladéknak két fajtája van:
– a biológiailag lebomló kerti vagy parkból származó zöldhulladék (ennek szelektív gyűjtési rendszere jelenleg is működik az ún. zöld zsákokban, ezeket elsősorban ipari komposztáló létesítményekbe viszik és dolgozzák fel, és ez a rendszer változatlan marad),
– és a háztartásokban keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék – ezek kerülhetnek mostantól a biokukákba. Egészen pontosan:
gyümölcsök maradékai (héjak, csutkák, levelek)
zöldségek maradékai (torzsák, szárak, levelek, héjak)
kávézacc, teafű (a filteres tea nem)
fűszerek, gyógynövények
tojáshéj
főtt ételmaradékok
feldolgozott élelmiszerek, húskészítmények
pékáruk
szószok, öntetek
csokoládék, müzlik, kukoricapelyhek
tejtermékek
konzervek, befőttek tartalma.
Mit nem szabad beledobni?
A legfontosabb, hogy
az élelmiszerek csomagolása nem kerülhet bele a biokukába, mivel a műanyagok amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket is. Tehát a tejfölt például ki kell önteni a biokukába, a dobozát pedig kimosva a műanyag szelektívbe kell beledobni!
Ezen kívül nem kerülhet a biokukába:
csont
porzsák, porszűrő
papírzsebkendő, pelenka
cigarettacsikk
szivacs, tisztítókendő
használt olaj és a zsír, ezeket külön kell gyűjteni és leadni a hulladékudvarokban.
Bár ez feltehetően nem sokakban merülhet fel, de azért szögezzük le, hogy a műanyagot, fémet és papírt ezentúl is a szelektív szemetesbe kell bedobni, ahogy az üveget is az utcai tárolókba kell elvinni. Kivételt képeznek ezek közül a műanyagból, fémből vagy üvegből készült italok csomagolásai, amiknek a visszaváltható rendszere szintén 2024-ben indul el.
Büdös lesz az új kuka?
Igen, elképzelhető – bár a MOHU tájékoztatása szerint mind a háztartásokba kerülő, mind pedig a házakba kerülő kukák gumigyűrűvel fognak záródni a szag-, rovar- és rágcsálómentes használat érdekében. Az már rajtunk fog múlni, hogy hogyan fogjuk használni, hányszor fogjuk üríteni és kimosni azokat.
Ezen segíthetett volna, ha az érintett háztartások ingyen kaptak volna lebomló zacskókat a háztartási szemetesükbe, ahogy az jó néhány európai városban van, de Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója a Telex kérdésére azt mondta, hogy megvizsgálták azokat a környező országokat, ahol már működik ez a rendszer, és azt tapasztalták, hogy ebben a lakosság fegyelme nem százszázalékos, tehát sima műanyagba is beledobják a szemetüket. Ráadásul szerinte a biogázüzemek nem csak a műanyag zacskókat nem tudják feldolgozni, hanem a lebomlót sem – bár ezen az előkezeléskor segíteni lehetne.
A bomlással járó rossz szagok megelőzésére, illetve kezelésére a nagy kukákat havi egyszer kimossák majd a szolgáltatók, de a társasházaknak és a lakóknak is van erre lehetőségük. A tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy később sűrítik majd a kukamosásokat.
Az viszont biztos, hogy a kellemetlen szagok elkerülésére az lesz a legjobb, ha minél kevesebb élelmiszer kerül majd bele az új szemetesekbe – arról, hogy ezt hogyan lehet elérni, az Imádom az ütődötteket című cikkünkben írtunk részletesen.
Lesz ehhez tájékoztató kampány?
Lesz – bár ezzel legalább fél, ha nem egy évvel el vagyunk maradva. Ugyanis ahhoz, hogy jól tudjon működni a rendszer, már réges-régóta a csapból is annak kéne folynia, hogy miket lehet és miket nem lehet beledobálni az új kukákba, és miért fogják megköszönni a gyerekeink a bolygó nevében mindezt.
A MOHU a decemberi háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy mind az érintett önkormányzatokat, mind a begyűjtéssel foglalkozó szolgáltatókat, mind pedig az érintett lakosokat tájékoztatni fogja. Utóbbiak információs anyagokat is kapnak majd a szelektív gyűjtéshez. Arra a kérdésünkre, hogy országos kampány, például óriásplakátokon lesz-e, egyelőre nem kaptunk választ.
A MOHU-n kívül a kormányrendelet szerint a szemléletformálást a Nébih Maradék nélkül elnevezésű programja fogja elvégezni. Ugyanakkor kihagyják belőle azokat a zöld civil szervezeteket, akik több évtizede foglalkoznak a komposztálás elterjesztésével, tehát nagy gyakorlatuk van ebben. A Humusz Szövetség például 1995-ös megalakulása óta rendszeresen tart foglalkozásokat többek között iskolásoknak, 2011-ben pedig öt civil szervezettel együtt elindították a Komposztálás ünnepnapja nevű kezdeményezést is.
Ki és milyen gyakran viszi el a barna fedelű kukák tartalmát?
Egyelőre ugyanazok a kukásautók, amelyek most a kommunális szemetet is elszállítják, mivel a MOHU még nem tudott beszerezni olyan kifolyás- és szagmentes járműveket, amelyek képesek lennének arra, hogy a kukákat kiürítsék és ki is mossák. Ilyeneket jövőre szeretnének beszerezni.
Arra a kérdésünkre, hogy ez esetben mi fogja megállítani az olyan összeesküvés-elméleteket, miszerint ha ugyanazokba a kukásautókba gyűjtik, mint a kommunális hulladékot, akkor biztos össze fogják önteni, és mind a hulladéklerakókban landol, a koncessziós társaság úgy reagált, hogy „a MOHU vállalása, hogy a biohulladék a biogázüzemekbe kerül”.
A 120 literes barna kukákat Budapesten és a nagyvárosokban heti kétszer, a kisebb vidéki városokban pedig heti egyszer viszik majd el.
Mit csináljak, ha eddig komposztáltam?
Az uniós irányelv valójában nem azt írja elő, hogy kötelező a házhoz menő gyűjtés, hanem csak azt, hogy a biohulladékot elkülönítetten kell gyűjteni és kezelni, ebbe pedig a házi vagy a közösségi komposztálás abszolút beletartozik. Tehát aki eddig a társasház komposztálójába vagy egy közösségi komposztpontra vitte a krumpli- és répahéját, az ezután is megteheti – sőt, jobb ha meg is teszi, a legkisebb ökológiai lábnyoma ugyanis annak van, ha a biohulladék helyben hasznosul humusz formájában. Ha viszont az érintettek háztartásaiban tejes, húsos maradékok keletkeznek, akkor azt a csatorna vagy a sima szemetes helyett mostantól a biokukájukba dobják bele.
A friss kormányrendelet szerencsére pótolt egy 20 éves szabályozási hiányt is, eddig ugyanis csak a társasházak végezhettek helyben komposztálást, egyéb közösségek nem. Tehát a most ismert közösségi komposztálók valójában illegálisak voltak, még ha ezért nem is büntették meg őket.
A Humusz Szövetség elnöke, Urbán Csilla a Telexnek úgy nyilatkozott, hogy örömmel látták, hogy a nyári társadalmi egyeztetésre beküldött sok technikai megjegyzésük, javaslatuk bekerült a kormányrendeletbe. Azt azonban még mindig nem tudják, hogy a közösségi komposztpontokon összegyűlő biohulladékkal hogyan kell majd elszámolni a MOHU felé, ezért újabb egyeztetést fognak kezdeményezni. Ráadásul az sem tiszta számukra a kormányrendeletből, hogy mi a különbség a közösségi komposztálás és a közösségi gyűjtés között, azon kívül, hogy a közösségi gyűjtés a MOHU által kijelölt helyen történik.
Hova kerül a biohulladék?
A lakossági élelmiszer- és konyhai hulladékokat jellemzően biogázüzemekben dolgozzák majd fel. Magyarországon 60, kisebb-nagyobb kapacitású biogázüzem van, azonban nem mind alkalmas a biohulladék feldolgozására. A MOHU decemberi háttérbeszélgetésén elhangzottak szerint a cég 8 biogázüzemmel kötött szerződést, amik az előkezelés után energiát és szerves trágyát állítanak majd elő a biohulladékból, amit a mezőgazdaságban lehet majd újrahasznosítani.
Az érintett 14 települést úgy választották ki, hogy melyek környezetében vannak olyan biogázüzemek, amelyek vállalkoztak a begyűjtött hulladék előkezelésére és hasznosítására is. Ehhez 8 ilyen üzemet találtak, akikkel már szerződést is kötöttek, az üzemeket viszont többszöri megkeresésünkre sem kívánták megnevezni.
Azt viszont elismerték, hogy az országban jelenleg nincs elég biogázüzem, ami be tudná fogadni a lakossági biohulladékot, ezért is kell folyamatosan felmenő rendszerben bevezetni a begyűjtést. Pethő Zsolt vezérigazgató elmondta, hogy a MOHU fizetni fog a biogázüzemeknek, hogy befogadják a biohulladékot, ennek részleteit azonban nem árulta el. De emellett vizsgálnak egyéb felhasználási lehetőségeket is, például a száraz fermentálást.
Azt, hogy hogyan működik egy biogázüzem, a szarvasi üzemen keresztül mutattuk be a Végy két adag trágyát, egy adag savót, aztán keverd el tartályalja olajjal és kutyatáppal című cikkünkben. A magyarországi biogázüzemek sokféleségéről pedig ebben a cikkünkben írtunk.
Egész Európában így fogják csinálni?
Nem. A 2018-as uniós döntés nem szabályozta a tagállamok részére, hogyan kell azt végrehajtaniuk, ezért számos európai országban a magyar gyakorlattól eltérően fogják ezt csinálni, illetve már régóta csinálják. Eltérően néznek ki a háztartási és a házakba kihelyezett kukák, sőt abban is nagy különbségek vannak, hogy mik kerülhetnek bele. A Telex egy korábbi riportjában már bemutattuk, hogy Brüsszeltől Berlinen és Stockholmon át Reykjavíkig hogyan gyűjtik szelektíven a biohulladékot, ezt a cikkünket itt tudja elolvasni.
A legkorábban egyébként Olaszországban, azon belül is Milánóban vezették be a biohulladék szelektív gyűjtését 2011-ben. Ott több ütemben vezették be, négyfelé osztották a várost, és nemcsak a háztartásokra, hanem a vendéglátóhelyekre és a piacokra is kiterjed, ezért nagyon magas begyűjtési arányt tudnak elérni. Milánó a világ egyik vezető példája: lakosonként 95 kilogramm élelmiszer-hulladékot gyűjtenek össze, a város szelektív hulladékgyűjtési aránya pedig 62,6 százalék, ami évente mintegy 9000 tonna szén-dioxid-megtakarítást eredményez.
Ok, de muszáj ezt nekem csinálni?
Direkt a végére hagytuk ezt kérdést, mert senkit sem szeretnénk arra buzdítani, hogy ne csinálja, de a válasz: nem.
Senkinek nem fog a háta mögött egy rendőr állni a konyhájában, hogy hová dobja a krumplihéjat – ahogy az üdítős palackok és a kartondobozok szelektív gyűjtését sem ellenőrzi senki.
Viszont éppen a klímacélok elérése érdekében mindenkinek erősen ajánlott ebben részt vennie.
forrás: telex.hu
https://telex.hu/belfold/2024/01/01/haztartasi-biohulladek-biokuka-komposztalas-mohu