Mivel egyre inkább koncentrálódott a világ gyógyszeripara, ha egy céggel vagy egy hatóanyaggal gond van, akkor az dominószerűen söpör végig az egész világon.
A Qubitnek nyilatkozva Hankó hozzátette: ha globális problémák körvonalazódnak, a nagy nemzetközi gyártók mérlegelhetnek, melyik piacukat akarják elsődlegesen ellátni, és a magyar piac a kicsik közé tartozik. Az MGYK elnöke szerint további gond, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek ára 2007 óta lényegében változatlan, és az inflációt sem követi a rendszer.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyógyszerhiányt részletező listáján, amit legutóbb múlt pénteken frissítettek, összesen 1550 hiányzó tétel szerepel, és több mint 400 az elmúlt évben került fel rá. Ezek között számos vény nélkül kapható, úgynevezett OTC (over the counter) gyógyszer szerepel, például a megfázásos és influenzaszerű tüneteket enyhítő ibuprofen vagy paracetamol tartalmú szer, amelyek a jelenlegi tridémia, vagyis influenza-, RSV- és covidjárvány idején nagyon hiányozhatnak a betegeknek.
A hiányzó vényköteles gyógyszereket ne írja fel az orvos
A vény nélkül kapható szereken kívül rengeteg antibiotikum hatóanyagot tartalmazó gyógyszer sem szerezhető be, például az amoxicillin nevű félszintetikus penicillin-származék, de akadozik a klonazepám hatóanyagú, szorongáscsökkentő szerek elérhetősége is, és az inzulinnal is akadnak problémák. Az RTL Klub január 21-i riportjából az derül ki, hogy a dániai székhelyű Novo Nordisk által gyártott, egyes típusú cukorbetegeknek felírt egyik injekciófajtából is hiány van, így helyettesítő gyógyszerrel kell pótolni.
„azt kell megoldani, hogy a vényt felíró orvos szoftverében jelen időben legyen ott, hogy az adott gyógyszer nem kapható, de helyette milyen alternatívákat írhat fel. Ha ezt meg tudjuk oldani, a betegek ellátását is biztosítani lehet, és sok bosszúságtól meg tudjuk őket kímélni. Mivel az éppen be nem szerezhető gyógyszerekről a gyártó vagy a forgalomba hozó szervezet az OGYÉI-t köteles értesíteni, innentől kezdve az a feladat, hogy az orvosnak láthatóvá válhasson a recept írásakor például az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), ami egyszerű informatikai feladat”.
Hankó hozzátette, hogy 2020 őszén erre vonatkozóan hivatalos javaslatot adott le az illetékes hatóságnak, de ezzel egyelőre nem történt semmi. „Lenne ennek olyan feltétele is, hogy az orvosi szoftverek rendszergazdáit kötelezni kellene arra, hogy naprakészen tartsák a programot, az orvosokat pedig arra, hogy ne csak a szoftvert, hanem annak folyamatos frissítését is vásárolják meg, vagy a szoftvergazda egyik akkreditációs feltételeként elő lehetne írni, hogy csak állandóan frissített programokat értékesíthetnek az orvosoknak” – mondta.
Nem egyértelmű, kire vonatkozik az extraprofitadó
Az európai körülményekhez képest Magyarországon további nehézségként csapódik le a gyógyszergyártókra a karácsony előtti estén kivetett extraprofitadó, amelynek értelmében a gyógyszerkészítmények és gyógyszeralapanyagok gyártói a többi szektorális extraprofitadóhoz hasonlóan árbevétel szerint meghatározott sávokban kénytelenek a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan különadózni. Az év végén megjelent adóteher befolyásolhatja a gyógyszerek elérhetőségét is.
Hankó elmondta: „informális visszajelzést kaptunk arról, hogy a kormány érti a problémát, és meg fogja oldani, viszont fontos lenne, hogy ez májusig, a 2022. évi adóbevallási és befizetési kötelezettség határidejének lejártáig rendeződjön, hiszen, ha van olyan gyógyszertár, amelyik időközben észbe kapott és kivezettette tevékenységei közül a gyógyszergyártást, a tavalyi évre vonatkozóan még akkor is meg kellene fizetnie a különadót”.
forrás: Qubit.hu
https://qubit.hu/2023/01/26/magyar-gyogyszereszi-kamara-hosszu-tavon-maradhat-a-gyogyszerhiany